063 - Japázás a templomszobában, míg a múrtik pihennek

Sríla Prabhupada Uvaca 63

Japázás a templomszobában, míg a múrtik pihennek

1972. szeptember

ISKCON Los Angeles

Sríla Prabhupada nagy élvezettel hallgatta, mikor tanítványai a Mahamantrát énekelték, ám előfordult, hogy azt akarta, máshol tegyék. Új Dwaraka akkori templomszobája, mely most a múzeumnak ad otthont, épp Sríla Prabhupada lakosztálya alatt volt. Egyik délután egy férfi bhakta nagyon hangosan japázott a templomszobában. Sríla Prabhupada épp pihent, ahogy Sri Sri Rukmini Dwarkadisa is. Sríla Prabhupada még csak nem is csöngetett, hogy engem hívjon. Csak kinyitotta az ajtaját, és lekiáltott a lépcsőn:

- Mondjátok meg annak a bhaktának, hogy a múrtik pihennek, és csendben kéne lennie. Mondjátok meg neki, hogy hagyja abba!

Sríla Prabhupada nagyon alázatos volt. Mondhatta volna, hogy ő pihen és nem akarja, hogy zavarják, de nem ezt mondta.

>>>>>> O <<<<<<

1973. június

ISKCON Mayapur Candrodaya Mandir

Ottlétünk alatt Sríla Prabhupada és kísérete foglalta el a vendégház második szintjén lévő szobák felét. A többi szoba a vendég bhaktáké volt. Az épületet egy gyönyörű veranda vette körül. Sríla Prabhupada időnként a verandán sétálva japázott. A bhakták gyakran gyűltek össze a veranda túloldalán, remélve, hogy megpillanthatják Ő Isteni Kegyelmét.

Egyik reggel egy idősebb istentestvérem a márvány verandán fel-le járkálva japázott. Az ösztöneim, és korábbi tapasztalataim azt súgták nekem, hogy túl hangosan énekel és ez zavarhatja Sríla Prabhupadát. Sríla Prabhupada élvezte a csendes extázist.

- Prabhu, talán japázhatnál egy kicsit csendesebben - mondtam. - Sríla Prabhupada lehet, hogy nem fogja ezt szeretni.

Úgy nézett rám, mintha megőrültem volna. Szerintem azt gondolta, Sríla Prabhupada örülni fog az odaadásának, s folytatta a hangos japázást.

Pár perccel később megszólalt a csengő. Már akkor tudtam, mi fog történni, és el kell ismernem, boldog voltam. Besiettem Sríla Prabhupada nappalijába és a hódolatomat ajánlottam.

- Ki japázik odakint? - kérdezte Sríla Prabhupada dühösen. - Ha ilyen hangosan akar énekelni, mondd meg neki, hogy menjen a templomszobába és énekeljen a múrtik előtt.

Boldogan lepleztem le a tettest és siettem kifelé. Ez alkalommal elég önelégült arckifejezésem volt. Hisz ezúttal a "Sríla Prabhupada cakra fegyverrel" voltam felfegyverkezve. Elpusztíthatatlan voltam. Szükségtelen is mondanom, hogy miután átadtam Sríla Prabhupada üzenetét, némiképp megváltozott a viselkedése.

Sríla Prabhupada, egyszer azt mondtad nekem: "Az elsőosztályú szolga tudja, mit akar a mestere, és megteszi anélkül, hogy kérnék rá."

Sok alkalom volt, amikor tapasztalatból tudtam, mit akarsz, de jellembéli gyengeségem miatt képtelen voltam kivitelezni. Mindig próbáltam csendes lenni. De te azt is mondtad: "Ha saját magáról van szó, a bhakta alázatos és szelíd, de Krsnáért és az Ő tiszta bhaktájáért oroszlánná válik."

Köszönöm, amiért folyton illusztráltad ezeket a jellemvonásokat.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/63