2015. augusztus 31., hétfő

017 - A pszichiáter

Sríla Prabhupada Uvaca 17
A pszichiáter
1972. október 7.
(Kivonat egy levélből)

Egyik nap, Los Angelesben, Sríla Prabhupada szobájában egy pszichiáter kritizálta a bhaktákat, mert úgy érezte, kényszerítik az embereket, hogy elfogadják a szolgálataikat. Sríla Prabhupada gyorsan rámutatott, hogy épp ettől jobbak a bhakták nála, a psziciháternél. Sríla Prabhupada azt mondta, hogy a bhakták odamennek az emberekhez, és ingyen adják a szolgálatukat, ám a pszichiáter várja, hogy odamenjenek hozzá, s ennek tetejébe még fizetséget is vár. A pszichiáter elhallgatott.

2015. augusztus 30., vasárnap

016 - A "Sruto" becenév

Sríla Prabhupada Uvaca 16
A "Sruto" becenév
1972. szeptember 12.
ISKCON Dallas
(Kivonat egy levélből)

Egyik nap Sríla Prabhupada értem csengetett. Beléptem a nappalijába, és a hódolatomat ajánlottam. Amikor felültem, elmosolyodott, és azt mondta:

- Srutakirti, túl hosszú a neved. Mostantól Sruto-nak foglak hívni.

A következő napokban Ő Isteni Kegyelme valóban, játékosan "Sruto"-nak hívott. Az iránta érzett vonzódásom nagy mértékben növekedett. Olyan édes volt, ahogy Sríla Prabhupada személyesebbé tette a nevemet.

>>>>>> O <<<<<<

Tegnap este Sríla Prabhupada 11:30-ig ébren maradt, filozófiai társalgással pezsdítve fel néhányunkat. Fáradt voltam, mégis képtelen voltam, hogy elszakadjak ettől a nektári társalgástól.

2015. augusztus 29., szombat

015 - Elmekontroll; Ha a férfiak zavartak, menjenek az erdőbe

Sríla Prabhupada Uvaca 15
Elmekontroll; Ha a férfiak zavartak, menjenek az erdőbe

- Sríla Prabhupada, amikor japázom, nagyon bonyolult az elmém irányítása. Csapong... - mondta egy bhakta.
- Minek kéne irányítani az elmét? Énekelned kell és hallani. Ennyi. Énekelned kell a nyelveddel, és hallani a füleddel. Mi köze ehhez az elmének? - felelte Sríla Prabhupada.

>>>>>> O <<<<<<

1972. november 31.
ISKCON Bombay
(Kivonat egy levélből)

Megkaptam a leveledet, és örülök a nyugati világból érkező híreknek. Sríla Prabhupada számára mind újdonság volt.

Az egyik hír kifejezetten érdekes volt. A New Yorki templomban a nők és a férfiak elkülönítésével volt kapcsolatos. Sríla Prabhupada épp levelet kapott ebben a témában, mellyel egy időben érkezett meg a te leveled is. Amikor meghallotta, hogy a nők csak bizonyos időpontokban mehettek a templomba a megzavart brahmacarik miatt, azt mondta, a brahmacarik elmehetnek a hegyekbe, mivel a mi templomainkban nem lehetnek ilyen szabályok.

Egy Ekayaninak írt levélben azt írta Sríla Prabhupada: "Nem értem, miért vannak ezek az új találmányok. Már van egy vaisnava sztenderdünk. Ez elegendő volt a mi tanítványi láncolatunk minden nagy, nagy szentje és acaryaja számára. Miért nem elegendő ez az én tanítványaim számára, hogy ők inkább valami újat akarnak gyártani? Ez nem lehetséges. Ki vezetett be ilyen dolgokat - hogy a nők nem japázhatnak a templomban, nem tarthatnak aratit és egyebeket? Ha ez megzavarja őket, akkor a brahmacarik elmehetnek az erdőbe. Én soha nem mutattam ilyesmit. Ha a brahmacarik nem tudnak megmaradni a templomban a nők jelenlétében, akkor elmehetnek az erdőbe, ne maradjanak New Yorkban. New Yorkban sok nő él. Hogy kerülhetnék el, hogy lássák őket? A legjobb, ha elmennek az erdőbe, és egyáltalán nem kell nőt látniuk, ha ilyen könnyen megzavarodnak tőlük. Csakhogy, ha senki nem látja őket, akkor hogy folytatódik a prédikálás?"


2015. augusztus 28., péntek

014 - Játékpisztolyok

Sríla Prabhupada Uvaca 14
Játékpisztolyok

Épp reggeli masszázst csináltam Sríla Prabhupadának.

Sríla prabhupada gyakran mesélt a gyermekkori kedvteléseiről. Az egyik történet arról szólt, amikor nagyon kis fiúként az édesanyjával sétált a piacon. Sríla Prabhupada meglátta a játékpisztolyokat.

- Megláttam a pisztolyokat, és azonnal kellettek - mondta.

Majd amikor az édesanyja nem akart venni neki, sírni kezdett.

- Jól van, jól van, veszek neked pisztolyt - csitítgatta az anyukája.

Sríla Prabhupada ránézett az egyik kezében tartott pisztolyra, majd a másik, üres kezére.

- Ebben nincs pisztoly - mondta. - Mindegyik kezembe kell egy.
- Nem - tiltakozott az édesanyja.

Ám Sríla Prabhupada már gyermekként is hatalmas eltökéltséggel bírt.

Ezt mesélve Sríla Prabhupada hozzátette:

- Ezen a ponton a földre vetettem magam az utcán, rúgkapálni kezdtem, fejemet a földhöz csapkodva.

"Hisztériaként" hivatkozott eme viselkedésére. A homlokán egy hegre mutatva így szólt:

- Ez a seb onnan való. Biztos voltam benne, hogy nekem két pisztoly kell. Így megvette nekem a másik pisztolyt. Ha akartam valamit, meg kellett szereznem - magyarázta. - Édesanyám mindig megvette. Különben elmondtam édesapámnak, aki nagyon bosszús lett édesanyámra, és mondta, hogy tegye meg, amit akarok.

Elmélkedő hangulatban hozzátette:

- Nem tudom, lehet, hogy az édesapám tudta.

Ebből a röpke kijelentésből azt a következtetést vontam le, hogy Sríla Prabhupada édesapja tisztában lehetett fia emelkedett helyzetével, vagyis hogy ő a Legfelsőbb Úr tiszta bhaktája.

2015. augusztus 27., csütörtök

013 - A büszkeség, hogy Krsna szolgái lehetünk

Sríla Prabhupada Uvaca 13
A büszkeség, hogy Krsna szolgái lehetünk
1972. szeptember

Egyik este, kertjében helyet foglalva, Sríla Prabhupada nagyon egyenes háttal, s tágra nyílt szemekkel ült.

- Govindam adi-purusam tam aham bhajami, - énekelte. - Ez a mi büszkeségünk. A legnagyobb uralkodó, Krsna szolgái vagyunk. Mindenki szolga, de nekünk az a büszkeségünk, hogy mi Krsna szolgái vagyunk. Govindam adi-purusam tam aham bhajami."


2015. augusztus 26., szerda

012 - A 'Damodara Maharaja' bizalmasság

Sríla Prabhupada Uvaca 12
A 'Damodara Maharaja' bizalmasság
1973. június
Mayapura Candrodaya Mandir

Damodara Maharaja, Sríla Prabhupada istentestvére, gyakran látogatta meg Ő Isteni Kegyelmét. Sríla Prabhupada sosem igyekezett találkozni vele.

- Ha Damodara Maharaja jön - mondta egyszer -, nem akarok vele találkozni. Csak jön, és beszél: 'Ez a math ezt csinálja, az a math azt csinálja, a tanítványaim meg ezt és ezt teszik.' Engem nem érdekelnek ezek a dolgok. Tetszene, ha Krsnáról beszélne vagy valamilyen filozófiáról, de ő csak efféle értelmetlen dolgokról beszél. Engem ez nem nagyon érdekel.

Mondtam Sríla Prabhupadának, megpróbálom majd megakadályozni, hogy Damodara Maharaja bemenjen az ő lakosztályába. Ezért aztán, amikor Damodara Maharaja legközelebb megérkezett, azt mondtam neki, hogy Ő Isteni Kegyelme pihen, és nem lehet őt zavarni. Damodara Maharajat azonban nem elégítette ki a magyarázatom.

- Prabhupada azt mondta, akkor jövök, amikor csak akarok. Miért nem engeded, hogy találkozzak vele? - kérdezte.

Ismét elmagyaráztam:

- Nem zavarhatom őt, amikor a délutáni pihenője van.

Damodara Maharaja dühösen elindult, eltökélten, hogy akkor is úgy lesz, ahogy ő akarja. Én leizzadtam. Csodával határos módon, Sríla Prabhupada éppen akkor jött ki a szobájából.

- Prabhupada! Swamiji! - szólt Damodara Maharaja.
- Gyere, gyere. Máris csatlakozom hozzád - felelte Sríla Prabhupada.

Amikor Sríla Prabhupada visszatért a nappalijába, Damodara Maharaja panaszkodni kezdett:

- A tanítványaid annyira megnehezítik a dolgomat. Nem engednek be, hogy találkozzam veled.

Sríla Prabhupada felém fordult.

- Miért nem engeded be? - kérdezte Sríla Prabhupada. - Mondtam, hogy amikor csak jön, engedd be. Ő az istentestvérem. Őt azonnal be kell engedni.
- Rendben, Sríla Prabhupada - válaszoltam.

Örültem, hogy ilyen bensőséges módon szolgálhattam Sríla Prabhupadát. Boldog voltam, hogy Sríla Prabhupada beavatott a bensőséges gondolataiba. Ő Isteni Kegyelme képes volt megkedveltetni magával az istentestvérét, és én lehetőséget kaptam, hogy segítsek ebben neki. Sríla Prabhupada megmutatta nekünk, hogyan kezeljünk egy istentestvért, a vele kapcsolatos érzéseinktől függetlenül. Igazi "transzcendentális diplomata" volt, én pedig élveztem, hogy Sríla Prabhupada bizalmasa lehettem.

2015. augusztus 25., kedd

011 - Allen Ginsberg

Sríla Prabhupada Uvaca 11
Allen Ginsberg
1973. nyara
Bhaktivedanta Manor, Anglia


Allen Ginsberg, miután épp hogy visszatért Indiából, eljött meglátogatni Sríla Prabhupadát. Elhozta a harmóniumját is.

- Énekeled a Hare Krsnát? - kérdezte Sríla Prabhupada.
- Igen, továbbra is éneklem a Hare Krsnát, és más dolgokat is éneklek. Lejátszhaom a harmóniumon és elénekelhetem neked? - kérdezte Ginsberg.
- Igen, tedd azt - felelte Sríla Prabhupada.

Ginsberg játszott a harmóniumon, és azt énekelte hozzá: "Ooooommm." Minden alkalommal, amikor az "Om"-ot énekelte, egyre mélyebb lett a hangja. Sríla Prabhupada hátradőlt az asztala mögött és figyelte. Amikor Ginsberg befejezte, Sríla Prabhupada azt mondta, "Énekelj, amit csak szeretnél énekelni. Csak folytasd a Hare Krsna éneklését. Amíg a Hare Krsnát énekled, minden más is rendben lesz. Énekelj, amit csak akarsz, de ne hagyd abba a Hare Krsna éneklését."

Addigra sok bhakta jött a szobába. Sríla Prabhupada azt mondta nekik, "Kirtanozzunk!" Ginsberg elkezdett játszani a harmóniumon és ő vezette a Hare Krsna maha-mantra éneklését. Pár perccel később, Sríla Prabhupada Hamsaduttara nézett, és azt mondta neki: "Most te vezess!" Aztán Ginsberghez fordulva mondta: "Most ő vezet. Ő énekel."

Sríla Prabhupada tudta, hogy bátorítson mindenkit, beállítottságtól és múlttól függetlenül. Ő Isteni Kegyelme mindig inspirált minket hazafelé, vissza Istenhez.

Jai Sríla Prabhupada!

2015. augusztus 24., hétfő

010 - Böjt

Sríla Prabhupada Uvaca 10
Böjt
1973, Sríla Prabhupada Vyasa-Puja
Bhaktivedanta Manor, Anglia

Körülbelül két és fél éve voltam brahmacari, és nyugtalan voltam. Sríla Prabhupada gyakran magyarázta, hogy a lelki fejlődéshez csökkenteni kell az alvást és az evést, ezért elhatároztam, hogy kihasználom a közelgő két böjti napot az evés csökkentésére. Amikor Janmastami éjszakáján megtörtük a böjtöt, nagyon keveset ettem. Alig ettem a következő délutánon is, Sríla Prabhupada Vyasa-Puja ceremóniáját követően, ahogy a következő napon is. Nem éreztem magam éhesnek, így feltételeztem, összeszűkült a gyomrom.

Másnap Sríla Prabhupada hívatott a szobájába.

- Nagyon beesett az arcod - állapította meg Sríla Prabhupada. - Nem érzed jól magad?
- Nem, Sríla Prabhupada, jól vagyok - magyaráztam. - Megpróbáltam visszafogni az étkezésemből.
- Mi ez az egész? - mondta Sríla Prabhupada. - Szolgálatod van! Nem csökkentheted az étkezésed, ez nevetséges! Masszíroznod kell, és oly sok más dolgot csinálni. Ne csökkents! Annyit kell enned, amennyit meg tudsz emészteni. Ennyit kell enned.

Meglepő módon, az első vele töltött 16 hónapom alatt, ez volt a második beszélgetésem Sríla Prabhupadával a prasadam fogyasztásommal kapcsolatban. Végül elhatároztam, hogy nem aggódom amiatt, mennyi prasadamot eszek.

Ő Isteni Kegyelmének nagyon kifinomult megfigyelőképessége volt, és mindig odafigyelt a mi jólétünkre. Mi magunk olykor nagyon elfoglaltak voltunk azzal, hogy saját módszereket agyaljunk ki a lelki fejlődésünkre, ám Sríla Prabhupada vezetett minket, és minden szempontból gondoskodott rólunk.

Jai Sríla Prabhupada!


2015. augusztus 23., vasárnap

009 - Felnőtt meseország

Sríla Prabhupada uvaca 9
Felnőtt meseország
1972. október 7.
(Kivonat egy levélből)

Ma reggel, miközben a Oakland belvárosában, a Merit Parkban sétáltunk, egy kis állatkert mellett haladtunk el, melynek bejáratánál egy hatalmas tábla állt, ezzel a felirattal: "Gyermekek meseországa."

"Gyermekek meseországa" - olvasta Sríla Prabhupada.

Majd a felhőkarcolókra mutatva hozzátette: "Felnőttek meseországa."

2015. augusztus 22., szombat

008 - Első napjaim szolgaként

Sríla Prabhupada Uvaca 8
Első napjaim szolgaként
1972. szeptember 12.
ISKCON Dallas
(Kivonat egy levélből)

Az elmúlt napok voltak a Krsna-tudatban eltöltött legcsodálatosabb napjaim, annak ellenére, hogy fogalmam sincs, mit csinálok. Háromszor masszíroztam Sríla Prabhupadát, s mindegyik után ez volt az egyetlen megjegyzése: "Nagyon köszönöm."

Tegnap bejött a konyhába és megmutatta, hogyan készítsem el a főzőedényben az ebédjét. Ugyanazt a csonszt használva dhalt és zöldségeket készített, és megmutatta, hogyan nyújtsak csapátit sodrófa nélkül. Azt mondta, úgy jobbak - "ha meg tudod csinálni".

Ma az én kedvemért ismét megfőzte az ebédjét. Három zöldségételt, dhalt és rizst főzött. Én készítettem a csapátikat. Azt mondta, hogy reggelente egy kis gyümölcsöt és tejet kér, késő délután pedig gyümölcsöt, mást nem. Kihangsúlyozta, hogy csak kis adagokat kér a tányérjára.

2015. augusztus 21., péntek

007 - Világóra

Sríla Prabhupada Uvaca 7
Világóra
1973. április 26.
ISKCON Los Angeles
(Kivonat egy levélből)

Azóta, hogy visszatértünk Los Angelesbe, Sríla Prabhupada néhányszor bejött a szobámba, és megmutatta, hogyan főzzek pár újfajta ételt. Olyan gyengéd, ahogy bejön, leül a padlóra, és irányítja a tevékenységeimet.

Nemrég Jayatirtha adott Sríla Prabhupadának egy asztali órát, amelyik az óralap forgatásával képes volt megmutatni az időt a világ bármely városára. Prabhupadát ez nagyon elégedetté tette, és azt mondta, hogy aki ezt feltalálta, megérdemelte a 300 dollárt, amiért így megerőltette az agyát.

Most épp egy híres tervező van fent. Ő az a férfi, aki milliomosoknak tervez ruhákat szerte a világon, és fel akarja ruházni Prabhupadát egy egész szekrénnyi ruhával. El nem tudom képzelni, hogy fog tudni másfajta kurtát és dhotit készíteni, amit Sríla Prabhupada mégis hajlandó felvenni.

2015. augusztus 20., csütörtök

006 - Egy bogár iránti kegy

Sríla Prabhupada Uvaca 6
Egy bogár iránti kegy
ISKCON Los Angeles

1973 tavaszán Sríla Prabhupada Új Dvárakában volt. Amikor meghallottam, hogy Ő Isteni Kegyelme csengetett, azonnal a szobájába mentem és a hódolatomat ajánlottam. A padlóra mutatott, közel a lábaimhoz, s elkerekedett szemekkel, nagy érdeklődéssel nézett rám.

"Látod azt a bogarat?" - kérdezte. Pár pillanatig nézelődnöm kellett, mire felfedeztem a kis rovart. Bólintottam.

Sríla Prabhupada komolyan folytatta: "Már egy ideje figyelem ezt a bogarat, és nem mozdult. Szerintem éhes. Szerezz valahonnan prasadam virágot, és vidd ki őt. Tedd egy növényre, hogy táplálékhoz juthasson."

Azonnal úgy cselekedtem, ahogy legkegyesebb Guru Maharajom kérte, majd visszatértem a szolgák lakrészébe. Egyikőnk sem említette többet a bogarat. Ez egy újabb alkalom volt, melynek során kinyilvánította a tiszta bhakták válogatás nélkül ontott kegyét. Ő Isteni Kegyelme nem tartotta időpazarlásnak, hogy enyhítsen akár a legapróbb élőlény szenvedésein. Így most, csupán egy kis rovar megpillantásakor is az én szeretett Sríla Prabhupadám jut az eszembe. Legyünk bármily jelentéktelenek, ha elég szerencsések vagyunk, és ránk esik egy nitya-siddha pillantása, az mérhetetlen haszonnal jár az életünkre.

2015. augusztus 19., szerda

005 - A könyvosztás fontossága; A könyvek ereje

Sríla Prabhupada Uvaca 5
A könyvosztás fontossága; A könyvek ereje
1972. október 7.
ISKCON San Francisco
(Kivonat egy levélből)

Sríla Prabhupada azt mondta, az igazi prédikálásunk a könyvosztás.

"Ugyan mit mondhatsz egy embernek három perc alatt?" - kérdezte. - "De ha elolvassa valamelyik könyvnek akárcsak egy oldalát, az teljesen új irányba terelheti őt. Mindegy, hogyan éred ezt el. De ha feldühíted és ezért nem vesz könyvet, akkor az a te ostobaságod."

Az erő a tisztaságban rejlik. Sríla Prabhupada a tiszta bhakta, mi pedig az ő alázatos szolgái vagyunk. Szerencsénkre, könyv formájában oszthatjuk az ő szavait.

"Az én Guru Maharajom naponta nyomtatott egy kis kiadványt" - mondta Sríla Prabhupada. - "Öt cent volt a kiadvány ára, és amikor egy brahmacari visszajött az utcáról és mondta, hogy eladott egyet, Sríla Bhaktisiddhanta Sarasvatí nagyon boldog volt és azt mondta neki, 'Ó, milyen jól csináltad. Nagyon jó fiú vagy.'"

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/5

Mj: Kép felirata magyarul
"Ezért mindig hangsúlyozom a könyvosztás fontosságát. Ez a jobbik fajta kirtana. Ez jobb, mint az éneklés. Természetesen az éneklést sem szabad abbahagyni, de a könyvosztás a legjobb kirtana."
(Levél Srutadeva das-nak 1974. október 24.)

2015. augusztus 18., kedd

004 - A bhaktákban nincs ambíció

Sríla Prabhupada Uvaca 4
A bhaktákban nincs ambíció
Sríla Prabhupada kertje, ISKCON Los Angeles

Sríla Prabhupada a kertjében ült egy fiatal bhakta szüleivel. Prabhupada kertjének parkosításával az a jó szerencse érte őket, hogy elégedetté tették Ő Isteni Kegyelmét. Kirtanananda Maharaja és én is jelen voltunk.

"Egy bhakta nagyon büszke, hogy Krsna szolgája lehet" mondta Sríla Prabhupada. "A bhaktának effajta büszkesége van. Nem szégyelljük, hogy Krsna szolgái vagyunk."

Aztán közvetlenül a szülőkhöz intézve a szavait, Sríla Prabhupada ezt mondta: "A fiatok nagyon jó fiú és jó bhakta."

Nagyon örültek Ő Isteni Kegyelme kedves szavainak, ám megállapították: "A bhakták nem tűnnek valami ambíciózusnak."

"Ez így van", monda Sríla Prabhupada. "Egy bhaktának nincs ambíciója. Ő egyszerűen csak szeretne valami alázatos szolgálatot végezni Krsnának. Nem akar nagy dolgot véghez vinni. Egy bhakta nem ambíciózus. Nekünk nincs ambíciónk."

Látva a szülők feszélyezettségét, Kirtanananda Maharaja gyorsan hozzátette, "Prabhupada úgy érti, hogy a bhaktáknak nincs anyagi ambíciója."

"Nem!" felelte Sríla Prabhupada. "Nekünk nincs ambíciónk. A bhakta egyáltalán nem ambíciózus. Mi csak Krsnát akarjuk szolgálni."

Sríla Prabhupada mindig pontosan tudta, mit akar kifejezni, még ha mások nem is. Olykor a tanítványai megpróbálták értelmezni Sríla Prabhupada állításait, azt gondolván, hogy a vendégek a kulturális különbségek miatt nem értik Sríla Prabhupadát.

Ismerve szeretett Sríla Prabhupadánk emelkedett helyzetét, bizonyosak lehetünk benne, hogy Ő Isteni Kegyelme tudta, kikkel áll szemben, tudta, hogy mit akartak a vendégei mondani, és hogy ő pontosan mit akart velük megértetni. Sríla Prabhupada sosem kötött kompromisszumot a filozófiával kapcsolatban, azért, hogy valakit elégedetté tegyen. Ő mindig az abszolút igazságot mondta!

Jay Sríla Prabhupada!

003 - Hegy az égen

Sríla Prabhupada Uvaca 3
Hegy az égen
1972. október
Radha-Damodara Templom, Vrindavana, India

Brahmacari: "Sríla Prabhupada, a Krsna könyv egyik története szerint Krsna és Balarama leugrott egy 88 mérföld magas hegyről. Merre van ez a hegy?"

Sríla Prabhupada: "Az égen."

>>>>>> O <<<<<<

1972. október, ISKCON, Radha-Damodara Templom, Vrindavana, India

Brahmacari: "Sríla Prabhupada, szeretnék mindig a te lótuszlábaidnál ülni!"

Sríla Prabhupada: "Az igen nehéz lesz, mert én folyton mozgok."

002 - Csengetési sebesség teszt

Sríla Prabhupada Uvaca 2
Csengetési sebesség teszt
1972. szeptember 8.
ISKCON Pittsburgh

Ez volt az első teljes napom Sríla Prabhupada személyes szolgájaként. Az egyetlen képzés, amit kaptam, hogy egyszer végignéztem, amint Sudama Maharaja megmasszírozta Sríla Prabhupadat.

Azt az utasítást kaptam, hogy: "Amikor Sríla Prabhupada csenget, azon nyomban menj a szobájába, és nézd meg, hogy szolgálhatod őt."

Délután 2 óra volt. Megszólalt a csengő. Idegesen siettem Sríla Prabhupada szobájába, és ajánlottam a hódolatomat. Miután felültem, megkérdeztem, "Mit tehetek érted, Sríla Prabhupada?"

Ő mosolyogva így szólt: "Ó, semmit, csak meg akartam nézni, milyen gyors vagy."

Miután sikeresen teljesítettem az első küldetésemet, visszamentem a szobámba és megnyugodtam. Sríla Prabhupada ügyesen megnyugtatott a humorérzékével, kedvességével és gyengédségével.

001 - Igaz beszéd 12 évnyi követés után

Sríla Prabhupada Uvaca 1
Igaz beszéd 12 évnyi követés után
1972. október
ISKCON, Radha-Damodara Templom, Vrindavana, India
(Kivonat egy levélből)

Reggel 5:30 körül Sríla Prabhupada behívott a nappalijába, s tudni akarta, miért van, hogy Syamasundara és Pradyumna még mindig alszanak.

"Nem tudom" - feleltem.

Sríla Prabhupada azt monda, hozzam őket a szobájába. Amikor visszatértünk, azt mondta, le kell győznünk az alvást.

"Korán kelni, és hideg zuhanyt venni nem lemondás, csupán józan ész és jó higiénia" - mondta Sríla Prabhupada. Ezt követően egy csodálatos igazságot felfedve előttünk, Ő Isteni Kegyelme azt mondta, "A 16 kör énekléssel, a szabályozó elvek követésével, koránkeléssel, s az evés és az alvás csökkentésével lelki energiához lehet jutni. Ha valaki 12 éven át követi ezeket az irányelveket, minden, amit mond, tökéletes lesz!"

Minden dicsőséget Sríla Prabhupadanak!