090 - Prabhupāda táncol, de megáll, hogy megvédje a múrtikat

Śrīla Prabhupāda Uvāca 90

Prabhupāda táncol, de megáll, hogy megvédje a múrtikat

1973. január

Mahādevia Flat

Bombay, India

Śrīla Prabhupāda egy héten át minden este egy pandal programon beszélt, melyet a bhakták szerveztek. Ezrek vettek részt rajta. Śrīla Prabhupāda felült a színpadon álló Vyasasanara, tanítványai pedig a lába köré gyűltek. A nagy színpadon Radha Kṛṣṇa múrtik voltak. Az Urakat később Angliában, a Bhaktivedanta Manorban avatták be.

Eseménydús hét volt. Egyik este, az oltár mögött elektromos tűz ütött ki. Terjedt is a tűz, de szerencsére gyorsan eloltották. Naponta újabb bhakták érkeztek, így a program utolsó napjára Śrīla Prabhupāda tanítványainak tucatjai vettek részt. A nyugati bhakták nem értették a leckéket, mivel hindiül voltak, de a lelkes tömeg láttán egyértelmű volt, hogy Śrīla Prabhupāda mindenkit fellelkesített.

A program utolsó napja különösképpen csodálatos volt. Miután Śrīla Prabhupāda befejezte a leckét, bólintott, majd így szólt:

- Rendben, kirtanozzunk.

Acyutananda Swami, aki egy mridangával a kezében ott ült a mikrofon előtt, elkezdett énekelni. Pár perc múlva Śrīla Prabhupāda leszállt a Vyasasanáról, és elkezdte körüljárni a múrtikat. Egyszer körbesétált, majd megfordult, és meghajolt Sri Sri Radha Kṛṣṇa előtt. A bhakták követni kezdték Ő Isteni Kegyelmét, amint másodszor is körbesétált. S miközben másodszor is körbement az ingatag emelvény körül, közben mosolygott és tapsolt. Ismét megfordult és meghajolt az Urak előtt. A kirtan még extatikusabbá vált. Mindenki boldogan követte Srīla Prabhupādát, miközben szemünk az ő extázisának nektárját itta.

Előkelően sétált az Urak körül, immár harmadszor. Ismét meghajolt a Legfelsőbb Úr, s az Ő Gyönyörenergiája előtt, majd a tömeg felé fordult. Ahogy fordult, karjait magasan az ég felé emelte. Megajándékozott minket az általam valaha látott legnagyobb mosollyal. Ahogy táncolt, fel-le ugrálva a kirtanban, azon nyomban a transzcendentális síkra emelt minket. Elképesztő volt, ahogy Śrīla Prabhupāda irányított minket, mindössze a karjai mozgásával. Amikor felemelte őket, mindenkit felemelt velük, egészen a lelkivilágig. Több ezres tömeg került extázisba. Nem evilági volt az a kirtan.

Olyan vad volt, ahogy bhakták tucatjai táncoltak a fa állványon, hogy az remegni kezdett. Az Urak előre-hátra mozogtak az oltáron, mintha Ők Maguk is csatlakoznának tiszta bhaktájuk extázisához. Egy másik bhakta társaságában bementem az oltár mögé és megfogtuk a Múrtikat, az alapzatukon tartva Őket. Śrīla Prabhupāda - észrevéve a helyzetet - abbahagyta a táncot. Amikor véget ért a kirtan, Śrīla Prabhupādával beszálltunk az Ambassador hátsó ülésére, és elindultunk Kartikeya Mahādevia lakása felé, ahol Śrīla Prabhupāda lakott.

- Nos, szép volt a pandal? - kérdezte transzcendentális mosollyal.

- Prabhupāda, ez nagyon csodás volt - mondtam. - Amikor táncolsz, mindenki azonnal extázisba kerül.

- Igen! - mondta. - Valójában még tudtam volna táncolni, de láttam, hogy veszélyben vannak a Múrtik, ezért abbahagytam. Egyébként még táncoltam volna.

Śrīla Prabhupāda, köszönöm, hogy megadtad nekem a lehetőséget, megtapasztalnom a te lelki potenciádat. A kocsiban való beszélgetésünk alapján egyértelmű volt, milyen boldogan adtad minden jelenlévőnek a kegyet. Tudtam, hogy én vagyok a bolygón élő legszerencsésebb lény, amiért melletted ülhetek a kocsiban. Kérlek, ismét emeld fölém karjaidat, hogy újra a te vágyaid szerint táncolhassak.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/90