2015. november 10., kedd

079 - Úszás egyedül a Juhu Beach-en

Śrīla Prabhupāda Uvāca 79
Úszás egyedül a Juhu Beach-en
1974. november
ISKCON Bombay, Juhu Beach

A Śrīla Prabhupādával való indiai utazás alatt Paramahāmsa Swami volt a titkára és Nitai Dāsa a szanszkrit editora. Jól kijöttünk egymással. Mi hárman a második hullámmal érkező bhakták közé tartoztunk, akik 1971 körül csatlakoztak a templomhoz. Juhui tartózkodásunk alatt Pallika dāsi készítette Śrīla Prabhupāda ebédjét, így Ő Isteni Kegyelme masszázsa után Paramahāmsa, Nitai és én együtt elmentünk a nagyjából egy háztömbnyire lévő partra úszni és napozni. Még Śrīla Prabhupāda délutáni pihenőből való ébredése előtt visszatértünk, hátha szüksége van ránk.

Néhány nap múlva azonban mindkét istentestvérem abbahagyta ezeket a kiruccanásokat a partra, mert így nem tudták befejezni a szolgálatukat. Én azonban továbbra is mentem. Egy nap, visszatértemkor Paramahāmsa Swami odajött hozzám, és azt mondta:

- Śrīla Prabhupāda nagyon zaklatott amiatt, hogy egyedül jársz a partra. Azt mondta, beszélni akar veled. Nagyon dühös.

Megvártam, amíg Śrīla Prabhupāda befejezte az ebédjét. Visszatért a nappalijába, én pedig bementem a szobába és a hódolatomat ajánlottam. Amikor felnéztem rá, észrevettem az elégedett tekintetét. Egyáltalán nem tűnt dühösnek.

- Śrīla Prabhupāda, jobban szeretnéd, ha nem mennék a partra, miután megmasszíroztalak? - böktem ki zavartan.
- Nem - felelte közömbösen. - Rendben van. Egyedül mész?
- Igen - feleltem. - Eleinte hárman mentünk úszni, de most már csak én vagyok.
- Rendben van - mondta. - Jó kimenni egy kicsit a partra, a napfényre, és bemenni a vízbe. Menjél nyugodtan.
- Köszönöm, Śrīla Prabhupāda - feleltem megkönnyebbülten.

A hódolatomat ajánlottam, majd elhagytam a szobát. Azon nyomban odamentem Paramahāmsa Swamihoz. Kárörvendően elmeséltem neki az én szerető lelki tanítómesteremmel való beszélgetésemet. Ő a fejét rázva erősítette meg az eredeti történetet.

Nem volt szokatlan az efféle szituáció. Biztos vagyok benne, hogy Śrīla Prabhupāda panaszkodott amiatt, hogy a parton vagyok. Ám nagyon kedves, hogy milyen toleránsan kezelte a helyzetet, amikor megjelentem előtte a kérésemmel. Érezte a ragaszkodásomat és megengedte, hogy meghozzam a saját döntésemet. Boldogan hagytam fel a partra járással, mert nem kényszerített.

Śrīla Prabhupāda, te olyan ügyes vagy. Gyakran mondtad:

- Ti, fiúk és lányok, önként végeztek szolgálatot. Nem kényszeríthetlek arra, hogy megtegyetek valamit.

Mindig olyan tisztelettel bántál velem, mely végül gyakran saját feszengésembe torkollt. A te alázatod miatt árasztott el a vágy, hogy megtegyek bármit, amit kérsz. Kegyesen csak arra vágytál tőlem, hogy "énekeld a Hare Kṛṣnát és légy boldog". Amikor visszaemlékezem rád, Śrīla Prabhupāda, nagyon egyszerű követni ezeket az utasításokat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése