100 - 7-Up és személyes találkozó a templom prezidenttel

Śrīla Prabhupāda Uvāca 100

7-Up és személyes találkozó a templom prezidenttel

1973. április 5. Pan American repülőút

Londonból New Yorkba

Mivel Śrīla Prabhupāda transzcendentális volt, és teljességgel saját belátása szerint cselekedett, a vele való repülőutak mindig izgalmas kalandok voltak. Sosem tudtam, mire számítsak. Ez alkalommal sem történt másként.

Śrīla Prabhupāda az ablak melletti ülésen ült, a repülőgép hátsó felén. Syamasundar és én ültünk mellette. Ahogy a kontinensek közti járatoknál szokás, a légi utaskísérők most is rendszeresen italokat szolgáltak fel az utasoknak, hogy elkerüljék a levegő keringetése miatti kiszáradást. Egy légi utaskísérő sétált a folyosón egy tálcányi tiszta, műanyag pohárba töltött itallal, melyeket az utasoknak kínált.

- Mi az? - kérdezte Śrīla Prabhupāda, miközben a hölgy az ülésünk felé tartott.

- Ó, az 7-Up, Śrīla Prabhupāda - feleltem. - Kérsz te is?

- Igen, szeretném kipróbálni - mondta.

Nyomban kértem 3 pohárral, mindnyájunknak. Syamasundara és én megvártuk, amíg Śrīla Prabhupāda megissza az első kortyot. Biztosak akartunk lenni benne, hogy a 7-Up prasadam. Gondosan figyeltük, amint lótusz-szerű ajkához emeli a poharat. Ivott egy kicsit, majd letette az asztalra a poharat.

- Ah! Ez nagyon üdítő volt! - mondta.

Perceken belül megittuk az italainkat.

Az az út alatt, 3-4 alkalommal is ittunk 7-Upot. Minden alkalommal, amikor Śrīla Prabhupāda megivott egyet, azt mondta: "Ah, nagyon üdítő. Nagyon jó."

Egy alkalommal az utaskísérő a jéggel megtöltött poharak mellé a dobozt is letette az asztalra. Śrīla Prabhupāda felvette, kérdezve:

- Mik az összetevők? - majd felolvasta. - Víz, cukor, citromsav, természetes citrom-lime olaj... Ó! Ez mind rendben van. Nagyon jó. Mind természetes összetevő.

Śrīla Prabhupāda bámulatos volt. Akár az üdítő reklámját is elkészíthették volna vele. Nagyon lelkesítette ez a felfedezés. Izgatottan figyeltem, amint minden pillanatot kiélvez.

Miután megérkeztünk a templomba, az egyik bhakta megkérdezte, van-e bármire szüksége Śrīla Prabhupādanak. Semmi nem jutott az eszembe. Ez volt velem a gond. Śrīla Prabhupāda egyszer azt mondta: "Śrutakīrtinek nincs semmi fantáziája." És igaza volt. Fogalmam sem volt, mit hozhatna a bhakta szeretett lelki tanítómesteremnek. Ám a bhakta igen eltökélt volt, hogy valamit akar ajánlani neki.

- Hát, szereti a 7-Upot - mondtam végül. - Azt hozhatnál neki.

Meggyőztem, hogy jó ötlet. A bhakta még aznap hozott egy rekesz 7-Upot, én pedig eltettem Śrīla Prabhupāda konyhájába.

Be kell vallanom, az első pár nap során hezitáltam, és nem ajánlottam fel Śrīla Prabhupādanak a 7-Upot. Én magam kezdtem el meginni, mert féltem neki felajánlani. Képtelen voltam megtalálni a megfelelő alkalmat, mert, amint azt Śrīla Prabhupāda is mondta, nem volt képzelőerőm. Végül azonban elérkezett a pillanat.

Egyik este egy vidéki templom prezident érkezett Śrīla Prabhupādahoz. Míg Ő Isteni Kegyelme a nappalijában beszélt ezen tanítványával, Śrīla Prabhupāda csengetett. Siettem a nappalija felé, amikor ez a bhakta megállított.

- Śrīla Prabhupāda vizet kér - mondta.

- OK - feleltem, ám tovább sétáltam Guru Mahārāja szobája felé.

- Śrīla Prabhupāda vizet akar! - ismételte hangosan a zavart templom prezident. Bosszúsan feleltem, próbálva megőrizni a lélekjelenlétemet:

- Kérlek, várj egy kicsit! Valamit meg akarok kérdezni Ő Isteni Kegyelmétől.

A tanítvány szemlátomást szeretett volna privát beszélgetést folytatni Śrīla Prabhupādaval, melyet én megzavartam. Érzékenység és képzelőerő híján én nem fogtam fel azonnal, mit szeretne, így aztán bementem Śrīla Prabhupāda nappalijába és a hódolatomat ajánlottam.

- Śrīla Prabhupāda - mondtam. - Szeretnél egy kis 7-Upot?

- Ó, igen! - felelte mosolyogva. - Hozzál nekem 7-Upot.

Visszafutottam a konyhába, s egy ezüst kancsót megtöltöttem 7-Uppal és jéggel. Visszasiettem a nappalijába, s a 7-Upot elé tettem az asztalra, majd a hódolatomat ajánlottam. Śrīla Prabhupāda az asanaján ült, és az italt kortyolgatta.

- Ez nagyon üdítő - mondta.

Felkelt az asanajárol, és körbesétált a szobában, élvezve a 7-Upot. Én a szobában maradtam, boldogan figyelve lelki tanítómesteremet, amint élvezi a hűs italt. Istentestvéremet megdöbbentette az egész jelenet, s izgatottan várta, hogy elhagyjam a szobát. Miután Śrīla Prabhupāda befejezte a 7-Upot, fogtam az üres poharat, a hódolatomat ajánlottam, és boldogan távoztam a szobából. Úgy éreztem, ezzel az egyszerű tettel sikerült örömet okoznom Guru Mahārājaomnak, bár közben akaratlanul felbosszantottam istentestvéremet.

Śrīla Prabhupāda, indokolatlan kegyed örök áldás számomra. Köszönöm a lehetőséget, hogy megtapasztalhattam játékos kedvteléseidet. Bensőséges líládat figyelve egy aprócska betekintést kaphattam a Legfelsőbb Úrral való társulásodba. Szeretetreméltó gyermeki természeted éles kontrasztban állt oroszlánhoz hasonlatos acarya jellemeddel. Azért, hogy előremozdítsd az Úr Caitanya mozgalmát, erővel megtetted, amire szükség volt. Az Úr tiszta bhaktájaként nem ragaszkodtál ahhoz a hírnévhez, rajongáshoz, mely folyamatosan körülvett. Épp ez tett méltóvá arra.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/100