2015. szeptember 10., csütörtök

027 - Saraswati szája olyan, akár a New York-i kukásautók

Sríla Prabhupada Uvaca 27
Saraswati szája olyan, akár a New York-i kukásautók
1972 tele
India

Első indiai utazásom alkalmával, 1972. őszén és telén, Malati devi főzőtt Sríla Prabhupada számára. Syamasundar Dasa felesége volt, Sríla Prabhupada titkáráé. A lányuk, Saraswati, ekkortájt nagyjából három éves volt. Ő volt a legszerencsésebb kislány. Az egyetlen személy, akiről tudok, hogy bejelentés nélkül ki-bejárkálhatott Sríla Prabhupada lakrészébe.

Mintha a semmiből jelent volna meg, akárcsak egy aprócska Narada Muni, a világ különféle templomaiban. Folyton Sríla Prabhupada szobájában kötött ki. Aztán, épp oly gyorsan, ahogy jött, el is tűnt. Sríla Prabhupada élvezte a kislány társaságát, aki olykor az ölébe is ült. Máskor, mint egy nagypapa, szeretettel cukkolta őt. A kislánynak folyton prasadam volt a kezében vagy a szájában. Sríla Prabhupada észrevette ezt, és édességekkel kezdte kínálni az asztalán lévő dobozból.

Egy nap, amikor Sríla Prabhupadát masszíroztam, Saraswati bejött a szobába. Mint mindig, most is épp evett. Sríla Prabhupada nevetett.

- Mindig eszel - mondta. - Tudod, mire emlékeztetsz engem, Saraswati? - A lányka teli szájjal nézett rá, és rázta a fejét. - A New York-i szemetes kocsikra - mondta neki. - Tudod, milyenek a New York-i szemetes kocsik? - megrázta a fejét, mire Sríla Prabhupada folytatta - New Yorkban ott vannak ezek a hatalmas kukásautók. Mennek az utcán, és az emberek belerakják a szemetet. - Egyik karját a feje fölé nyújtotta, a másikat pedig a padló felé, úgy folytatta. - Mennek az utcán, és beleteszik a szemetet a kocsi hatalmas szájába, ami először úgy csinál, hogy zzzzzzzzuuuuummmmmmmmmmm, majd bezárja, és a kocsi megeszi. Aztán úgy csinál, hogy iiiimmmmmmm és újra kinyitja. Így.

Karjait kitárva majd újra összezárva imitálta a kukásautó nyílásának csikorgó fel-le mozgását.

- A te szád is ugyanolyan. Mindig beleteszel dolgokat. Épp mint a New York-i kukásautók.

Saraswati jót mulatott ezen, majd épp oly gyorsan, ahogy megjelent, el is tűnt. Talán azért, hogy még több prasadamot szerezzen a Matajijától. Én - nagysága által ismét lenyűgözve - folytattam Sríla Prabhupada masszírozását. Azon gondolkodtam, vajon milyen jámbor cselekedeteket végezhetett Saraswati, hogy ilyen bensőségesen játszhatott Ő Isteni Kegyelmével. Az, hogy én magam is megtapasztalhattam Sríla Prabhupada líláját, egyértelműen az ő indokolatlan kegyének a jele volt. Sríla Prabhupada játékos szeretete továbbra is lágyítja az én kő szívemet.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése