122 - Śrīla Prabhupāda azt akarja, hogy én szolgáljam

Śrīla Prabhupāda Uvāca 122

Śrīla Prabhupāda azt akarja, hogy én szolgáljam

1975. március 3.

ISKCON Dallas

Śrīla Prabhupāda gyorsan átutazta a nyugati világot. Rendszerint csupán néhány napot, legfeljebb egy hetet töltött egy-egy templomban. Az a két hely, melyet isteni jelenlétével hosszabb időre is megáldott, New Dwaraka (Új Dwaraka) volt Los Angelesben, és New Navadvipa (Új Navadvipa) Hawaiion.

Miután 2 napra meglátogatta az atlantai yatrat, Śrīla Prabhupāda, kíséretével Dallas felé vette az irányt, hogy ott töltsék a következő két napot. Elmém a Paramahāmsa Mahārājjal kötött egyezségünkön járt, miszerint még Śrīla Prabhupāda Indiába utazása előtt hazatérek Hawaiira, feleségemhez és fiamhoz. Egyik felem vágyakozott a társaság, a barátság és a szeretet kényelmére, melyet az odaadó családos élet ígért, másik felemet azonban gyötörte a bűntudat, amiért el akarom hagyni szeretett Guru Mahārājomat. Ilyen nyugtalan szívvel nehéz volt egymagamban ülni a szolgai lakrészben, órákon, napokon át, arra várva, hogy hívassanak. Érzékeim kavarogtak, arra késztetve, hogy némi nyomást gyakoroljak Paramahāmsa Mahārājara, intézkedésre sarkallva őt.

Elhatároztam, hogy Dallasban beszélek Paramahāmsaval, mivel ez volt a legközelebbi templom a Los Angelesben élő Nanda Kumarhoz. Elmondtam neki, hogy elérkezettnek látom az időt, hogy felváltsuk egymást Nanda Kumarral. Śrīla Prabhupāda indiai útja előtti következő állomása New York volt. Féltem Indiába menni, mert az általában komoly betegségekkel járt számomra. Biztos akartam lenni abban, hogy hatékonyan rendezzük el a dolgokat. Egyszerűnek tűnt elintézni, hogy Nanda Kumar New Yorkba repüljön, én pedig Dallasból közvetlenül Hawaiira repülhettem.

Késő délelőtt, miközben energikusan masszíroztam Śrīla Prabhupādat, Paramahāmsa Mahārāja, Ő Isteni Kegyelme titkára sétált be a szobába, és ajánlotta a hódolatát.

- Śrīla Prabhupāda - mondta. - Odaszóljunk Los Angelesbe Nanda Kumarnak? Nem kéne most ideutaznia, hogy felváltsa Śrutakīrtit? Nanda Kumar kezdhet most a szolgádként, még mielőtt Indiába indulnánk. Elintézzük?

Számomra most érkezett el az igazság pillanata. Izgatottan vártam Śrīla Prabhupāda válaszát. Nem tudtam, mire számítsak, de azt tudtam, hogy bármi megtörténhet. Hihetetlen, milyen gyakran születtek döntések Śrīla Prabhupāda hátának masszírozása közben, amikor nem láthattam, milyen kifejezés ül ki gyönyörű, aranyló arcára. Keresztbe tett lábbal ültem Śrīla Prabhupāda mögött, erőteljesen nyomkodva őt, közben visszatartva a lélegzetemet. Várakozásomnak azonban hamar vége szakadt.

- Nem ragaszkodom hozzá, hogy Nanda Kumar jöjjön velem - mondta. - Ő nagyon szeszélyes. Elsétál mellettünk valamilyen nő, és ő már ott sincs. Kész, vége. Nagyon jó, nagyon képesített, de túlontúl szeszélyes. Keresztezi az útját egy lány, és annyi. Eltűnik.

- Akkor mit tegyünk, Śrīla Prabhupāda - kérdezte Paramahāmsa. - Śrutakīrti jöjjön Indiába?

Úgy három másodperc telhetett el, mielőtt Śrīla Prabhupāda válaszolt volna. Olyan volt, mintha arra várna, hogy mondjak valamit. Választási lehetőséget adott nekem. Vegyes érzelmeim azonban elnémítottak. Hideg verejtékben úsztam, ráébredve, hogy minden félelmem ellenére is igen valószínű, én megyek vissza Indiába az én szeretett Śrīla Prabhupādammal.

- Igen, ő jöhet - mondta Śrīla Prabhupāda.

Śrīla Prabhupāda kegyesen és gyengéden ismét adott nekem egy lehetőséget, hogy döntsek. Elolvadt a szívem. Guru Mahārājom azt akarta, hogy vele menjek! Úgy éreztem, az én szeretett Guru Mahārājomnak szüksége van rám! Śrīla Prabhupāda szavainak hatására hősnek éreztem magam, így bátran beleegyeztem, hogy elmegyek Indiába. A masszázs további hátralevő részében másról nem esett szó. Paramahāmsa a hódolatát ajánlotta, majd elhagyta a szobát. Én pedig tovább masszíroztam szerető lelki tanítómesteremet, míg nem szólt, hogy abbahagyhatom.

Amikor visszatértem a szolga szállásra, jót nevettem istentestvéreimmel. Mélyen legbelül sejtettem, hogy ez fog történni. Miután Śrīla Prabhupāda meghozta a döntését, nagy megkönnyebbülést éreztem. Valami nagyon különleges dolog történt! Śrīla Prabhupāda kifejezte, hogy szereti, hogy én vagyok a szolgája! Talán ostobaságnak tűnik, de ez nagyon sokat jelentett a számomra. Śrīla Prabhupāda sosem beszélt túl sokat arról, amit nap nap után csináltam. Transzcendentális volt, a Legfelsőbb Urat szolgálta, és minden felmerülő helyzetet az Úr kegyeként élt meg. Aznap pedig azt mondta, azt akarja, hogy én menjek vele. Śrīla Prabhupāda sok időt töltött a képzésemmel, és elégedett volt az eredménnyel. Jó érzés volt. Śrīla Prabhupāda mindig tudatta velem, hogy értékelte, amit csinálok, de aznap mindezt megerősítette.

Időnként a bhakták az elsőosztályú személyes szolga természetéről érdeklődnek. Visszatekintve úgy gondolom, hogy a jó szolga láthatatlanul segít, megérezve mesterének a szükségleteit. Kérés nélkül elégíti ki azokat. A jó személyes szolga nem kér sok viszonzást, nincs szüksége sok bátorításra és nincs sok megoldásra váró problémája. A jó szolga nem gyárt kérdéseket és csak akkor beszél, amikor szólnak hozzá. A jó szolga nem próbálja manipulálni a mesterét. A jó szolga végzi a szolgálatát, és nincs láb alatt. A jó szolga csak akkor mond véleményt, ha kérdezik. Minden kérdést őszintén és alázatosan kezel. A jó szolgára hatással van a Guru, és ő nem akadályozza a Guru küldetését.

Gurudeva, csodálatos érzés volt a tudat, hogy azt akartad, veled tartsak. Most azonban csak szomorúságot érzek amiatt, hogy nem volt elég erős a vágyam, hogy veled maradhassak. Śrīla Prabhupāda, minden nap siránkozok, és felőrölnek ezek az érzések. Én vagyok a legszerencsétlenebb személy ezen a bolygón. Sosem küldtél el, mégis elhagytalak. Rövidlátón és ostobán azt gondoltam, örökké itt leszel velünk vapudban. Kérlek, bocsásd meg a tudatlanságomat. Imádkozom, hogy ismét megkaphassam a darsanadat. Pokoli helyzetben vagyok, egyedül és elveszetten, nem látva mosolyodat és nem érezve selymes, puha lótuszlábaidnak érintését.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/122