024 - Fürdés a Yamunában

Sríla Prabhupada Uvaca 24

Fürdés a Yamunában

1972. október 25.

Radha-Damodara Templom, Vrndavana, India

(Kivonat egy levélből)

Egy reggeli séta folyamán a Yamuna partján, Sríla Prabhupada megkérte egyikőnket, szerezzen némi vizet. Syamasundara prabhu hozott egy marokkal. Sríla Prabhupada a fejére spriccelt pár cseppet, és azt mondta, tegyünk mi is így.

- Ez ugyanolyan jó, mint megfürdeni a Yamunába - mondta.

Míg a Keshi-ghatnál voltunk, Sríla Prabhupada figyelmeztette a bhaktákat, ne merüljenek le a Yamunába, mert sok nagy teknős él a vízben, melyek sérüléseket okozhatnak. Sríla Prabhupada minden lehetséges módon gondoskodott a jólétünkről.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/24

023 - A Krsna kisugárzásából származó kék ég; Friss jázmin

Sríla Prabhupada Uvaca 23

A Krsna kisugárzásából származó kék ég; Friss jázmin

1972. október 7.

ISKCON Los Angeles

Egyik este a kertjében Sríla Prabhupada az égre pillantott, és azt mondta:

- Tehát az ég Krsna színe?

- A Krsna Könyv szerint Krsna olyan sötétkék, mint a frissen érkező esőfelhő - válaszolt egy tanítvány.

- Az ég Krsna színe - magyarázta Sríla Prabhupada. - Krsna teste kisugárzásának a fényétől kék az ég.

Miután távozott a kertből, Sríla Prabhupada gyakran ment a szobájába és hallgatta meg az aznap reggeli Srímad-Bhagavatam leckét. Olykor arra kért, szedjek jázmint, melyek pont a kertje melletti bokrokon nőttek. Ezen virágok illata különösen kellemes volt éjszaka. Egyik este, miközben egy virágot szagolt, azt mondta:

- Á, ez Krsna!

Esténként gyakran vittem jázmint a hálószobájába. Masszás közben olykor megszagolta őket. Aztán egész éjszakára a párnájára tette (közel az orrához). Másnap reggel úgy találtam, a virágok pontosan ott hevertek a párnán, ahova előző este helyezte őket. Ugyanolyan frissek és illatosak voltak, mint korábban, mintha épp most szedték volna őket. Ő Isteni kegyelme mindig megmutatta, hogy Krsna ott van az anyagi teremtés minden egyes részletében.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/23

022 - Foci; Sebhely

Sríla Prabhupada Uvaca 22

Foci; Sebhely

1975. szeptember

Kalkutta

Egy nap Paramahamsa Swamival csatlakoztunk Sríla Prabhupadahoz egyik autós útján. Amint elhaladtunk egy játszótér mellett, Sríla Prabhupada elmosolyodott, és azt mondta:

- Gyerekkoromban itt fociztam. Kapus szerettem lenni, mert lusta voltam. Nem akartam rohangálni. Ezt a posztot szerettem.

Egy nap, miközben masszíroztam Sríla Prabhupádot, egy sebhelyre mutatott a lábán.

- Látod ezt a sebhelyet? - kérdezte. - Még fiatalon szereztem. A ház előtt voltam, gyufák voltak nálam. Valahogy meggyulladtak, és a ruhám is lángra kapott. Nagyon rossz volt. Nem tudom, mi történt volna, ha a semmiből nem bukkan fel egy férfi, és ki nem oltja a tüzet. Aztán mindjárt el is ment.

Sríla Prabhupada sosem beszélt többet arról az úrról. Nekem az volt a benyomásom, hogy a "semmiből" felbukkanó személy közvetlenül a lelki világból jött. De tudtam, nem kérdezhetem őt további részletekről. Miután oly hosszú ideje voltam Sríla Prabhupadaval, tudtam, annyit mondott, amennyit tudnom kellett. Én személy szerint mindig úgy éreztem, hogy az a személy, aki a tüzet kioltotta, Krsna volt, az Istenség Legfelsőbb Személyisége.

Azon két év alatt, amíg vele voltam, Sríla Prabhupada sosem állította azt a jelenlétemben, hogy ő maga a lelki világból jött volna. Mégis bizonyos vagyok afelől, hogy Ő Isteni Kegyelme az Úr Caitanya Mahaprabhu megbízásából jött hozzánk a lelki világból.

Sríla Prabhupada nagyon kegyes volt és mindig bátorított minket, mondván, Krsna-tudatosak lehetünk még ebben az életben. A saját példájával tanított. Sosem kért tőlünk olyasmit, amit ne tett volna meg ő maga is. Korán kelt, japázott és olvasta a Srímad-Bhagavatamot. Sosem viselkedett fensőbbségesen a tanítványaival szemben. Azáltal, hogy úgy tett, mintha ő is csupán "gyakorolná" a Krsna-tudatot, s nem maga lenne a megtestesítője, hagyta, hogy kényelmesen érezzük magunkat a jelenlétében

- Kötelességem megszidni, mert a tanítványom vagy - mondogatta gyakran.

A gyermekei vagyunk, és az ő helyzete az volt, s még most is az, hogy tanítson bennünket.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/22

021 - A rasagulla főzés

Sríla Prabhupada Uvaca 21

A rasagulla főzés

1974. július

ISKCON Új Vrndavana

6 havi távollét után újra csatlakoztam Sríla Prabhupadához.

Egy nap Új Vrndavanaban, a bhakták a rasagulla helyes készítési módjáról beszélgettek.

- Megmutatom nektek, hogy kell rasagullát csinálni - mondta nekik Sríla Prabhupada. - Készítsetek elő mindent.

A bhakták nagyon izgatottak lettek. Némelyikük számára ez volt az első alkalom, hogy láthatták Sríla Prabhupadát a konyhában dolgozni. Sríla Prabhupada először elmagyarázta, hogy kell elkészíteni a curd-öt és a cukros vizet. Amikor minden készen állt, Sríla Prabhupada a konyhába ment, és főzni kezdett. Minden szem Ő Isteni Kegyelmére tapadt, amint művészien forgatta a golyókat a szirupban. Minden szem, egyetlen szannyászit kivéve, aki a rasagullát nézte.

Sríla Prabhupada megszidta őt, mondván:

- Te már félig megetted őket.

Kis idő múltán Sríla Prabhupada Kirtanananda Maharajahoz fordult, és mondta:

- Most már átveheted.

Abban a percben, hogy Sríla Prabhupada átadta a kanalat, a rasagullák összeestek, felükre zsugorodtak. Kirtanananda Maharaja megpróbálta megmenteni a felajánlást, sikertelenül. Teljesen tönkrementek. Hogy megbizonyosodjunk felőle, néhányan megkóstoltuk őket, de sajnos, borzalmas ízük volt.

A Lelki Tanítómester indokolatlan kegyéből bármi lehetséges.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/21

020 - A lábaim

Sríla Prabhupada Uvaca 20

A lábaim

ISKCON Krsna-Balarama Mandir, Vrndavana, India

Egyedül voltam Sríla Prabhupada lakrészében, és épp masszíroztam. Keresztbetett lábakkal ült a szőnyegén, én pedig előtte ültem, szantál olajjal masszírozva a fejét. Kínosan éreztem magam, mivel a lábaimat nézte. Nagyon feszélyezett voltam a lelki tanítómesterem jelenlétében.

- Édesanyád szép asszony? - kérdezte Sríla Prabhupada.

- Hát, most már majdnem 50 éves - feleltem -, de igen, nagyon csinos nő volt.

- Igen, látom - mondta. - Megfigyeltem a lábaidat. Nagyon szép lábaid vannak. Azt mondják, hogy ez azt jelenti, az édesanyád gyönyörű. Csak ellenőriztem. Tudni akartam, igaz-e ebben az esetben.

Sríla Prabhupada mindig nagyon személyesen viselkedett a tanítványaival. Törődött velünk, vigyázott ránk, és érdeklődött felőlünk.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/20

019 - A Los Angelesi kert, a kedvenc hely

Sríla Prabhupada Uvaca 19

A Los Angelesi kert, a kedvenc hely

1972. október 7.

ISKCON Los Angeles

Új Dvarakában Sríla Prabhupada minden este, naplemente környékén, elment a kertjébe. Gyakran 2-3 órán át is ott időzött. Olykor kettesben lehettem Ő Isteni Kegyelmével, máskor más bhakták és vendégek is csatlakoztak hozzá. Annak ellenére, hogy a szmogos Los Angeles kellős közepén voltunk, Sríla Prabhupada kertje olybá tűnt, mintha a lelki világ egy darabkája lenne.

Gyakran megjegyezte, mennyire szereti ezt a kertet, melyet több, mint 30 Tulasi ékesített. Bár többször körbeutazta a világot, ezt a kertet a kedvenc helyeként emlegette.

- Ahol Tulasi van - mondta Sríla Prabhupada -, az Vrndavana. 

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/19

018 - Alvás

Sríla Prabhupada Uvaca 18

Alvás

Sríla Prabhupada többször is beszélt az alvásról. Amikor a szolgája lettem, az ebédjét követő rövid pihenője után behívott a szobájába. Mindez a dallasi templomban történt, amikor Sríla Prabhupada a gurukulát látogatta meg. Megkérdezte, pihentem-e, miután elfogyasztottam az ebédemet. Mondtam, hogy nem. Akkor nem csináltam ilyesmit.

- Én már öreg ember vagyok - mondta. - Nem tudok egyszerre sokat aludni, ezért ebéd után szundítok egyet.

Még csupán néhány napja voltam Sríla Prabhupadával, mégis, az alázatossága máris magával ragadott. Egy másik alkalommal, amikor készülődött az esti lefekvéshez, azt mondta nekem: 

- Amikor csak pihenni megyek, úgy érzem, "Megyek pazarolni az időmet."

Sríla Prabhupada soha nem pazarolta az idejét. Én mindössze 20 éves voltam, amikor a szolgája voltam, mégis nehézséget jelentett tartani vele a tempót, ahogy körbeutazta a világot, örömet szerezve a tanítványainak. Ő akkor 75 éves volt. Olykor a reggeli sétáin a tanítványai csak a fejüket ingatva néztek egymásra, azon tanakodva, vajon mikor indul vissza a templomba, mivel elfáradtak a sétában.

Egy New Yorkból induló rövid repülőúton sok bhakta úgy szerzett jegyet, hogy ülésük ugyanabban a sorban legyen, mint Sríla Prabhupadáé. Sríla Prabhupada szolgájaként én olyan szerencsés voltam, hogy mellette ülhettem. Ahogy haladt a repülő, néhány tanítvány elaludt, és - ahogy én hívtam - belekezdett a "bhakta zuhanórepüléses bombázásba". Szép kis látvány volt, ahogy egy sornyi borotvált fej fel-le lengedezik. Prabhupada azonban nem találta ezt szórakoztatónak.

- Nézd csak - mondta. - A bhaktákat kivéve mindenki teljesen éber. Maya-ban vannak, alszanak. Mindenki más ébren van. Miért nem tudnak ébren maradni?

Amikor Sríla Prabhupada így beszélt hozzám, általában csendben maradtam. Féltem, hogy rosszat mondok, és még jobban felháborítom. Csak csendben ültem, és vártam, hogy a végére érjen. Ez is egy ilyen alkalom volt.

A Sríla Prabhupadával töltött időm alatt megtanultam, hogy nincs ellene jó érv. Nem lehetett olyan szempontot felhozni, amit Prabhupada ne tudott volna legyőzni, én pedig nem voltam elég fejlett ahhoz, hogy képes legyek elviselni az esetleges rendszeres szidást. Ezért inkább nem is próbáltam meg vitatkozni, mondván, hogy a bhakták csupán néhány órát aludtak a nem bhaktákhoz képest. Prabhupada pár perc alatt kifejtette a szempontjait. Egy dolog viszont biztos volt: azon a repülőúton egy szemhunyásnyit sem aludtam.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/18

017 - A pszichiáter

Sríla Prabhupada Uvaca 17

A pszichiáter

1972. október 7.

(Kivonat egy levélből)

Egyik nap, Los Angelesben, Sríla Prabhupada szobájában egy pszichiáter kritizálta a bhaktákat, mert úgy érezte, kényszerítik az embereket, hogy elfogadják a szolgálataikat. Sríla Prabhupada gyorsan rámutatott, hogy épp ettől jobbak a bhakták nála, a psziciháternél. Sríla Prabhupada azt mondta, hogy a bhakták odamennek az emberekhez, és ingyen adják a szolgálatukat, ám a pszichiáter várja, hogy odamenjenek hozzá, s ennek tetejébe még fizetséget is vár. A pszichiáter elhallgatott.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/17

016 - A "Sruto" becenév

Sríla Prabhupada Uvaca 16

A "Sruto" becenév

1972. szeptember 12.

ISKCON Dallas

(Kivonat egy levélből)

Egyik nap Sríla Prabhupada értem csengetett. Beléptem a nappalijába, és a hódolatomat ajánlottam. Amikor felültem, elmosolyodott, és azt mondta:

- Srutakirti, túl hosszú a neved. Mostantól Sruto-nak foglak hívni.

A következő napokban Ő Isteni Kegyelme valóban, játékosan "Sruto"-nak hívott. Az iránta érzett vonzódásom nagy mértékben növekedett. Olyan édes volt, ahogy Sríla Prabhupada személyesebbé tette a nevemet.

>>>>>> O <<<<<<

Tegnap este Sríla Prabhupada 11:30-ig ébren maradt, filozófiai társalgással pezsdítve fel néhányunkat. Fáradt voltam, mégis képtelen voltam, hogy elszakadjak ettől a nektári társalgástól.

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/16

015 - Elmekontroll; Ha a férfiak zavartak, menjenek az erdőbe

Sríla Prabhupada Uvaca 15

Elmekontroll; Ha a férfiak zavartak, menjenek az erdőbe

- Sríla Prabhupada, amikor japázom, nagyon bonyolult az elmém irányítása. Csapong... - mondta egy bhakta.

- Minek kéne irányítani az elmét? Énekelned kell és hallani. Ennyi. Énekelned kell a nyelveddel, és hallani a füleddel. Mi köze ehhez az elmének? - felelte Sríla Prabhupada.

>>>>>> O <<<<<<

1972. november 31.

ISKCON Bombay

(Kivonat egy levélből)

Megkaptam a leveledet, és örülök a nyugati világból érkező híreknek. Sríla Prabhupada számára mind újdonság volt.

Az egyik hír kifejezetten érdekes volt. A New Yorki templomban a nők és a férfiak elkülönítésével volt kapcsolatos. Sríla Prabhupada épp levelet kapott ebben a témában, mellyel egy időben érkezett meg a te leveled is. Amikor meghallotta, hogy a nők csak bizonyos időpontokban mehettek a templomba a megzavart brahmacarik miatt, azt mondta, a brahmacarik elmehetnek a hegyekbe, mivel a mi templomainkban nem lehetnek ilyen szabályok.

Egy Ekayaninak írt levélben azt írta Sríla Prabhupada: "Nem értem, miért vannak ezek az új találmányok. Már van egy vaisnava sztenderdünk. Ez elegendő volt a mi tanítványi láncolatunk minden nagy, nagy szentje és acaryaja számára. Miért nem elegendő ez az én tanítványaim számára, hogy ők inkább valami újat akarnak gyártani? Ez nem lehetséges. Ki vezetett be ilyen dolgokat - hogy a nők nem japázhatnak a templomban, nem tarthatnak aratit és egyebeket? Ha ez megzavarja őket, akkor a brahmacarik elmehetnek az erdőbe. Én soha nem mutattam ilyesmit. Ha a brahmacarik nem tudnak megmaradni a templomban a nők jelenlétében, akkor elmehetnek az erdőbe, ne maradjanak New Yorkban. New Yorkban sok nő él. Hogy kerülhetnék el, hogy lássák őket? A legjobb, ha elmennek az erdőbe, és egyáltalán nem kell nőt látniuk, ha ilyen könnyen megzavarodnak tőlük. Csakhogy, ha senki nem látja őket, akkor hogy folytatódik a prédikálás?"

Eredeti: http://www.vedabase.com/en/spu/15